A Szent Imre Vándorút jelvénye

SZENT IMRE VÁNDORÚT
JELVÉNYSZERZŐ TÚRA

Hegyek Vándorai Turista Egyesület jelvénye

A TÚRA KIÍRÁSA:
(2017)


Tisztelt Túrázó!


A Hegyek Vándorai Turista Egyesület 1996-ban, a Millecentenárium tiszteletére Szent Imre Vándorút elnevezéssel új, jelzett turistautat alakított ki Szentgotthárd - Horvátnádalja között az egykori „vasfüggöny” mögötti területen, a Felső-Őrség természeti szépségeinek és látnivalóinak megismerése érdekében.
Az útvonal 1997-től jelvényszerző túraként „üzemel”.

A túra útvonalát bárki, bármely irányba végigjárhatja és ha e tényt az igazolólap megfelelő helyén az előírt módon igazolja, akkor a teljesítésért elnyeri a túra kitűzőjét.
A túra nevezési díja 300,-Ft/fő, amelyet a teljesítés elfogadása után kell megfizetni.

Az igazolólapot - felbélyegzett válaszborítékkal együtt - értékelés végett az alábbi címre kell elküldeni:

Hegyek Vándorai Turista Egyesület
1182 Budapest, Kétújfalu u. 161/b.

A teljesítés elfogadása után az igazolólapot és a kitűzőt a teljesítő személy lakáscímére elküldjük.

Jó időt és jó túrát kíván:

Hegyek Vándorai TE


A TÚRA ÚTVONALA:


A Szent Imre Vándorút térképvázlata
A térképvázlat letöltése nagyobb méretben


A Szent Imre Vándorút szintmetszete
A szintmetszet letöltése nagyobb méretben


A Szent Imre Vándorút térképe a Google műholdképen



Szentgotthárdról (1. számú igazolóhely) a Széll Kálmán téren álló műemlék templomtól indulunk északi irányba, a piros sáv jelzéseket követve.

Műemlék templom Szentgotthárdon

Szentgotthárd

Római katolikus plébániatemploma 1748-1764 között épült barokk stílusban. A kupolafreskót Dorfmeister István festette, mely a szentgotthárdi csatát ábrázolja. A volt cisztercita kolostor a templommal egyidős, vele szervesen egybeépült. Az egykori könyvtár ma házasságkötő terem, freskóit Gusner Mátyás festette. A magtártemplom az 1183-ban alapított cisztercita templom alapjainak felhasználásával épült 1677-ben, a XVIII. század végén magtárrá alakították. 1985-88. között színházteremmé építették át. A Pável Ágoston Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum a város helytörténeti emlékeit és a környékbeli vend falvak népi kultúráját mutatja be. A várostól északra épült fel az Opel gyár, és az ipari park.

Átmegyünk a Rába-folyó hídján, majd a vasúti síneket keresztezve a kerékpárúton haladunk egészen Rábafüzesig. Balra látjuk a határátkelőt, mi azonban jobbra megyünk az Alkotmány úton. A Déryné utcához érve a templomnál balra fordulunk, majd a házakat elhagyva a Rigó-patak völgyében követjük az erdészeti utat. Az út végén - még az úthurok előtt - jobbra térünk. Meredeken felkapaszkodunk a Csókás-hegy gerincére és rövidesen elérjük a Felső-Csóka 354 méteres magaslatán álló vasbeton geodéziai mérőtornyot /7,5 km/. (2. számú igazolóhely)
A tornyot elhagyva, rövid ideig közvetlenül az államhatár mellett vezet a jelzett út.
A ma már alig látható Janzsó-tanya romjainál térünk ismét egy széles erdészeti útra, - itt balra fordulunk - amely az Alsó-Sánta-völgyben vezet bennünket a Szentimrei-tanyához. A kis kápolnától balra, a piros kápolna jelzéseket követve néhány perc alatt a 260 méter magasságban épült, hányatott sorsú Szent Imre templomhoz érkezünk /13,2 km/. A templom közvetlenül az államhatár mellett fekszik, előtte padokat, asztalokat találunk. A határ túloldalán kb. 30 méterre, a „Vámos kereszt” látható. A melléképületnél a WC-k és a nyomóskút csak a Szent Imre-napi búcsúkor működnek.

A Szent Imre templom a felsőrönöki hegyen

Szent Imre templom

A rövid életű Szent Imre herceg tiszteletére, halála után kis kápolnát építettek a felsőrönöki hegyen. A XIII. században e kápolna helyén templom épült, melyet 1899-ben leromboltak. 1902-1904 között a Magyar Királyi Vallásalap felépítette az új Szent Imre templomot, amelyet 1951-től szinte nem lehetett megközelíteni, mivel a „legszigorúbb határövezet” minősítést kapta a terület. Közel negyven évig csak a határőrség emberei „látogatták”, tornyát kilátótoronynak használva. Az eltelt évek alatt teljesen tönkretették, meggyalázták, kifosztották a templomot. A rendszerváltást követően az ausztriai Eisenstadt püspökének hathatós segítségével két és fél év alatt nemzetközi összefogással felújították a neogót stílusú templomot, amelynek újraszentelése 1992. szeptember 20-án volt.

Ugyanazon az úton térünk vissza a piros sávjelzéshez, amelyiken jöttünk. A bokorsoron átvágva, vagy azt megkerülve, a túloldalon balra megyünk tovább. A Rönöki-patak hídján átkelve balra fordulunk, majd felkaptatunk a Magas-tető 321 méteres, kilátás nélküli, lapos platójára. Leereszkedve a völgybe rövid sáros szakaszt keresztezünk, majd vaddisznók által járt, kissé benőtt ösvényen felkapaszkodunk a szemközti oldalba, ahol balkéz felé ismét széles erdészeti úton gyalogolunk tovább. Az útkanyarulatot követően balra tekintve, az ausztriai Grossmürbisch (Alsómedves) házait és templomának tornyát láthatjuk. Rövidesen balra térve elhagyjuk a széles utat, átmegyünk a Kőhídi-patak hídján, majd rövid, meredek kapaszkodó következik. A magassági ponttól egy kisebb emelkedőt leküzdve, kényelmesen gyalogolunk egészen Nemesmedvesig. A községbe a temető és a volt határőr laktanya közötti úton érkezünk, az útkereszteződésnél balra fordulunk és két perc alatt a központban vagyunk /19,8 km/. (3. számú igazolóhely)

A békét jelképező harang Nemesmedvesen

Nemesmedves

Nyugat-Magyarország legkisebb települése, lakosainak száma 26 fő.
A település, illetve közvetlen környéke volt az a hely, ahol a II. világháború végéhez közeledve, a hazánkon átvonuló szovjet csapatok Magyarország területét elhagyták. Ennek emlékére 1985-ben történelmi emlékhelyet alakítottak ki. Mementóként egy szovjet T34-es harckocsit állítottak talapzatra, mellette a megyék által felajánlott kopjafákat láthatjuk, amelyeket a velemi fafaragó tábor művészei készítettek. Néhány méterrel odébb, kis parkot alakítottak ki játszótérrel, esőbeállókkal és tűzrakóhellyel.
A park szélén állítottak fel egy hasított alumínium harangot, amely a békét jelképezi.
A község északi végén 1997-ben kis kápolnát emeltek. A főút melletti, régóta működő forrást, 1997. november 2-án a Szent Imre Vándorút avatásának emlékére, Vándor-forrás névre keresztelték. Az emléktáblát Nemesmedves Önkormányzata és a Hegyek Vándorai Turista Egyesület állította. Sajnos az utóbbi években vize elapadt, ezért ma vezetékes vizet vételezhetünk a kifolyóból. A Hegyek Vándorai Turista Egyesület tagjai elhunyt turistatársaik emlékére 2006-ban kopjafát állítottak, amelyet a temető szélén helyeztek el.

Nemesmedvestől továbbra is az egykori riadó úton folytatjuk túránkat. Úgy 15 perc múlva, amikor az emelkedő véget ér, jobbra fordulunk az ugyancsak jó minőségű erdészeti úton, majd 20-25 perc múlva háromszögletű réthez érkezünk, melynek szemközti sarkában magasles áll. A rétet elhagyva, az első nyiladéknál balra fordulunk. A nyiladékban először fenyves mellett haladunk, majd miután ereszkedni kezdünk, luc, odébb vörösfenyők mellett érünk a Rátóti-patak völgyébe. A völgyben húzódó, alig használt úton jobbra fordulunk, majd néhány lépés után balra leereszkedünk a patakhoz. E szakaszon út nincs, fától-fáig kövessük a jelzéseket. A patakmedret átlépve (ugorva), továbbra is fától-fáig, figyelmesen követve a jelzéseket, néhány perc alatt elérjük a Rátótra vezető széles erdészeti utat. Itt jobbra fordulunk, s mintegy 500 méter után balra térünk. Kissé kanyargós, néhol fűvel benőtt úton, többnyire fenyvesek között haladunk előre. A további szakaszon sok kidőlt fával találkozunk, néhol magas aljnövényzetet leküzdve jutunk előre. A széles úthoz érve, jobbra fordulunk. Sajnos az elmúlt években ezen a környéken is több tarvágást végeztek, így igen nehéz a jelzések megfelelő elhelyezése. Mintegy 250 méter után piros kápolna jelzés vezet balra, a Mária-kertbe, ahol padokat, asztalokat találunk /25,1 km/. (4.sz. igazolóhely)
Visszatérve piros sávjelzésünkhöz, azon D-i irányba leereszkedünk az egykori „vasfüggöny” nyiladékához (erdő széle). Balra fordulva követjük a széles nyiladékot. Kb. 20 perc múlva érkezünk a vaddisznóskert kerítéséhez. A kerítés mellett megyünk annak végéig, ahol először balra, majd jobbra fordulunk, mindvégig a kerítés mellett követve a jelzéseket, egészen az aszfaltozott útig. (Számítsunk arra, hogy a kerítés mellett néhol igen nehéz az előrejutás.)
Piros sávjelzésünk balra fordul és az aszfaltozott úton tíz perc alatt a volt csákánydoroszlói határőr őrshöz érkezünk.
Az épületek előtt jobbra fordulunk, elhagyunk egy esőbeállót és a jó minőségű erdészeti úton hangulatos erdőben folytatjuk utunkat. Több nyiladékot keresztezünk, régebbi tarvágások mellett megyünk az első jobb oldali vadföldig. Itt balra fordulunk és a nyiladékban lassan emelkedünk, egészen a Kövecses-hegy gerincéig. A széles, sóderes gerincúton jobbra fordulunk. Több irtásos területet elhagyunk (jobbra-balra tarvágások), majd amikor elérjük az összefüggő erdőt, fokozottan figyeljük a jelzéseket, amelyek balra, fától-fáig a Strém-patak irányába vezetnek. Mielőtt leérnénk a völgy aljába, jobbra fordulunk és továbbra is fától-fáig követve jelzéseinket, megkerülünk egy nagy dagonyát, majd felkapaszkodunk egy kisebb mellékgerincre. Egy piciny nyeregbe érve balra fordulunk és most már majdnem a völgy aljáig ereszkedünk. Az úton jobbra térünk és mintegy két perc alatt a Miród-forráshoz érkezünk. A kerítéssel körbevett területet megkerülve, a túloldali kapun juthatunk be a pihenőhelyre /33,2 km/ (5.sz. igazolóhely)
A forrástól, illetve a pihenőhelytől kb. 10 perc alatt érkezünk Kemestaródfa községbe.
A községet elhagyva átmegyünk a Strém, majd a Pinka hídján és alig félóra alatt Vasaljára érkezünk /36,5 km/. (6. számú igazolóhely)

A Szent Imre templom Vasalján

Vasalja

Kiemelkedő látnivalója a műemlék Szent István templom. A közelmúltban történt felújításkor találtak rá a déli falrészen egy XIII. századból való bélletes kapura. A régi köveket helyükről kiemelve és elszállítva restaurálták. Visszahelyezésükre 1997. nyarán került sor.

A templomot elhagyva továbbra is aszfaltúton gyalogolunk. Az árvízvédelmi töltést keresztezve néhány perc alatt Magyarnádaljára érkezünk, ahol jobb kéz felé végigmegyünk az egyutcás községen (7. számú igazolóhely), majd Horvátnádalját érintve, a vasúti síneket keresztezve Horvátnádalja vasúti megállóhelynél érünk a Szent Imre Vándorút végéhez /38,9 km/. (8. számú igazolóhely)



ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A túra útvonala végig piros sávval van jelezve, hosszúsága: 38,9 km. Mivel az út több szakaszon közvetlenül az államhatár mellett vezet, személyi igazolványt, vagy egyéb, a személyi azonosságot igazoló fényképes igazolványt feltétlenül vigyünk magunkkal a túrára. Az útvonal bejárásához célszerű megvásárolni a legújabb kiadá-sú Őrség turistatérképet.
A Szent Imre Vándorutat két nap alatt célszerű végigjárni. Útközben csak Nemesmedvesen van lehetőség sátorozásra, melyet a polgármesterrel célszerű előzetesen egyeztetni.

Folyadék beszerzési lehetőség csak a lakott településeken, illetve a Miród-forrásnál van!

A TÚRA IGAZOLÁSA

Az útvonal végigjárását az igazoló lap megfelelő négyzeteiben kell az alábbiak szerint igazolni:

  • 1.sz. igazolóhely: Szentgotthárd vasútállomás, vagy bármely más bélyegző, amelyen a város neve olvasható.
  • 2.sz. igazolóhely: Felső-Csóka; a vasbeton geodéziai torony oldalára fehér színnel felfestett betű-szám-ábra kombinációt kell beiírni, illetve berajzolni.
  • 3.sz. igazolóhely: Nemesmedves; az igazoló bélyegzőt a polgármesternél találjuk. Amennyiben a bélyegző nem elérhető, akkor a temető szélén álló HVTE kopjafát kell felkeresni. A kopjafa oldalára rögzített, elhunyt turistatársaink táblácskáinak számát kell feljegyezni.
  • 4.sz. igazolóhely: Mária-kert; ki és mikor állította a Mária kegyhelyet? (Az úrasztalterítő alatti márványtáblán található felirat.)
  • 5.sz. igazolóhely: Miród-forrás; melyik magyar színész táborozott itt cserkészeivel? (A név az egyik emlékkövön olvasható.)
  • 6.sz. igazolóhely: Vasalja; az igazoló bélyegzőt a templom oldalbejáratánál lévő dobozkában, vagy a katolikus plébánián találjuk (a műemlék templom mögötti épület).
  • 7.sz. igazolóhely: Magyarnádalja; a haranglábbal szembeni kőkeresztet mikor emelték? (Az évszámot kell beírni.)
  • 8.sz. igazolóhely: Horvátnádalja vasúti megállóhely; a vasúti átkelő biztosító berendezésén lévő azonosító számot kell feljegyezni (két betű és négy szám).



Az alábbi ikonra kattintva letölthető a Szent Imre Vándorút leírása és igazolólapja pdf formátumban (571 kB):
Letöltés pdf formátumban


VÉGE










Hegyek Vándorai Turista Egyesület, Őrvidék Turistája, Szent Imre Vándorút, túramozgalom, kiírás, túrázás, Őrség, Vendvidék, Vasi-hegyhát, Őrvidék, turista egyesület, hegyek vándorai, turista,

click tracking