 |
ŐRVIDÉK TURISTÁJA
|
|
(2021)
Tisztelt Túrázó!
A Hegyek Vándorai Turista Egyesület az Őrségi Nemzeti Park, - illetve az Őrség és Vendvidék természeti szépségeinek, műemléki látnivalóinak jobb megismerése céljából „Őrvidék Turistája” elnevezéssel új jelvényszerző túramozgalmat indított, az 1999. évtől kezdődően.
Korábban a Vas Megyei Természetbarát Bizottság szervezésében működött az „Őrség Turistája” jelvényszerző túramozgalom, azonban a rendszerváltást követően – kedvező módon – megváltoztak a lehetőségek a tájegységben, ezért újra kellett gondolni a túramozgalom további sorsát.
Megszűnt a „vasfüggöny”, s emiatt a továbbiakban már nem volt akadálya annak, hogy akár közvetlenül az államhatár mellett is vezessen jelzett turistaút. A Magyar Természetbarát Szövetség 1993-ban kiadta az első Őrség - Vendvidék turistatérképet, így a korábban politikai okokból megközelíthetetlen területek a természetjárók népes táborának is felfedezhetővé váltak.
Egyesületünk védnökséget vállalt az Őrség és Vendvidék felett, annak turisztikai feltárása és fejlesztése érdekében, s ezen elhatározását alapszabályában is rögzítette. Mindezek következtében több szervezet és önkormányzat támogatásával, mintegy 500 km jelzett turistaút folyamatos karbantartását végezzük hazánk e gyönyörű szegletében.
Örülünk, hogy túramozgalmunk felkeltette érdeklődését és vállalkozik arra, hogy teljesítse annak feltételeit. Bízunk abban, hogy túrái során sok szép élménnyel gazdagodik, s így tevékenységünkkel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Ön is beleszeressen az őrségi, vendvidéki tájba és hazatérése után visszakívánkozzon oda.
Szép erdőt, mezőt kívánunk!
A túrmozgalom nyílt, melyhez bárki csatlakozhat. A túrák útvonalait csak gyalogosan lehet végigjárni, amelyet a meghatározott módon kell igazolni. Igazolásul bármilyen bélyegzőlenyomat megfelel, amelyen olvashatóan szerepel az adott település neve. Bélyegző hiányában teljesalakos, a helyszínt és személyt együtt ábrázoló fényképpel kell igazolni ott jártunkat. Ahol nem bélyegzővel kell igazolni a pont, illetve település érintését, ott az adott helyre vonatkozóan külön felhívjuk a figyelmet az igazolás módjára! Igazolásként GPS tracket nem fogadunk el!
Az érintendő műemléki, valamint műemlék jellegű látnivalókat bármilyen közlekedési eszközzel felkereshetjük. Az igazolás módja megegyezik a fentebb leírtakkal.
A teljesítés után a személyes adatokkal kitöltött igazoló lapokat egyesületünk címére postán, vagy e-mailben kell elküldeni. A teljesítés elfogadása után az igazoló lapot (füzetet) és a túramozgalom kitűzőjét a teljesítő lakcímére postázzuk.
A túramozgalom nevezési díja 600,-Ft, amelyet a teljesítés elfogadása után banki átutalással kell megfizetni.
A túramozgalomban résztvevőknek ajánljuk, hogy túrára indulás előtt szerezzék be a legújabb Őrség turistatérképet!
A szlovéniai Kapornakon található Őrségi Néprajzi Gyűjtemény megtekintésének egyik lehetséges módja, a minden évben június végén megrendezésre kerülő Őrség-Goričko túrákon való részvétel.
Útvonal:
Zalalövő 
Hegyhátszentjakab Szaknyér Kisrákos Ispánk Kondorfa Farkasfa Kétvölgy Felsőszölnök Zsidahegy Szentgotthárd.
Jelzés: piros sáv, táv: 67,2 km, szint (fel/le) 1045/1004 m
A vasútállomástól induló P+ jelzéseket követve, néhány perc alatt elérjük az Őriszentpéterre vezető utat, ahol balra fordulva a P sávjelzésen gyalogolunk tovább. (Jobbra találjuk a tájházat.) Érintjük a 103. számú házzal szemben lévő I. világháborús emlékművet, mögötte a műemlék jellegű 1250 körül épített zalamindszenti katolikus templomot.
Már a rómaiak idejében lakott hely volt, akkori nevén Salla. Az 1973-as ásatások során több római kori emlék a felszínre került. A zalamindszenti római katolikus templom a XIII. század közepén épült, 1743-ban újjáépítették barokk stílusban. A körülötte lévő temetőben néhány szép síremlék látható. A Petőfi utcában található az úgynevezett „L” alakú ház. A Helytörténeti Múzeum eredeti bútorzatú lakószobát, füstöskonyhát, kocsiszínt és gabonatárolót mutat be.
A 129. számú háznál jobbra, egy keskeny úton lemegyünk a Borostyán-tóhoz. A mesterséges tó K-i partján strandot, kempinget, éttermet, büféket találunk. (Nyári időszakban belépődíjat kell fizetni.)
A tó, illetve a gát túloldalán felkapaszkodunk az erdőbe, majd hamarosan szántóföldre érünk, ahol jobbra fordulunk. Kb. 10 percet gyalogolunk a nyílt terepen, miután többszörös útcsomóponthoz érkezünk. Itt oszlopokra kihelyezett táblák mutatják a helyes irányt. Rövidesen elérünk egy széles utat, ahol balra fordulunk. Az erdő szélét követjük, majd 3-4 perc múlva jobbra betérünk az erdőbe. Több kisebb kanyar után leereszkedünk a Felsőjánosfa - Hegyhátszentjakab közötti műútig, amelyen jobbra tartva 20 perc alatt Hegyhátszentjakab központjába érkezünk.
Műemlék római katolikus temploma a XIII. században épült román stílusban. A község határában találjuk a Vadása-tavakat, amelyek közül csak a régi tó alkalmas fürdésre és csónakázásra.
Az am.-tól indul a S sávjelzés, amelyet követve 15 perc alatt a Vadása-tóhoz érkezünk.
Mi azonban K-i irányba Szaknyér felé megyünk, továbbra is aszfaltozott úton.
Az Őrség egyik legkisebb települése, ahol még láthatunk néhány szép kódisállásos házat.
A kis községet elhagyva átmegyünk a Szentjakabi-patak hídján, majd erdőben kapaszkodunk felfelé. Jobb kéz felöl, elhagyunk egy ma már alig észrevehető kis kavicsbányát, és kb. 7 perc múlva az erdő sarkánál jobbra fordulva, a széles úton keresztezzük a szántóföldet. Rövidesen feltűnnek Kisrákos házai, melyek kellő módon meghatározzák számunkra a követendő irányt.
A kis község még ma is őrzi az őrségi szeres település nyomait.
A főutcához érve azon jobbra fordulunk, majd 550 m után balra, a Felsőszer irányába. (Közben érintjük az őrségi Paraszt Vígadót, ahol bélyegezhetünk.) A Fodorszert elhagyva az un. Bandi úton először erdőben gyalogolva, majd a kerítés után szántóföldet keresztezve, 50 perc alatt Ispánkra, a Keletiszerre érkezünk.
Itt csatlakozik hozzánk a Z sávjelzés, amellyel együtt haladunk É-i irányba kb. 250m-t.
Az őrségiek szerint a „világ közepe”. A faluban találjuk a Béke-ligetet, melyet székely stílusban faragott kapun belépve nézhetünk meg. A községtől nem messze található a Bárkás-tó, melynek közelében erdei pihenőhelyet alakítottak ki.
A Béke-ligetnél elválik a két jelzés, mi kissé balra tartva ereszkedünk le a völgybe. Kb. 35 perc alatt érjük el az Őriszentpéter - Csákánydoroszló közötti műutat, amelyet keresztezve murvás útra térünk.
Elmegyünk a Bárkás-tó mellett, melynek vízfelülete ritkán látható, majd érintjük a kiépített pihenőhelyet, ahol akár hosszabb időt is eltölthetünk.
Nyiladékokban kanyarogva érjük el a Dó-rétet - nedves időszakban általában bokáig ér itt a víz, - később keresztezzük a Máli-hegyet, majd szép fenyves után kiérünk az erdőszélre.
Elmegyünk a sportpálya mellett és rövidesen a műútnál jobbra fordulunk. Átkelve a hídon felkapaszkodunk a kereszteződésig, Kondorfa központjába.
A XVIII. század előtt Gárdonyfa volt a neve. Templomáról a XVI. századból való az első írásos adat.
A kereszteződésnél balra fordulva végigmegyünk a Fővégen, ahol egy szakaszon fonódik jelzésünk a K sávjelzéssel. Az utolsó háztól tovább egyenesen az erdőszélen, majd erdőben haladunk tovább.
Keresztezzük a Nagy-árok völgyét és rövidesen a Farkasfához tartozó Kiserdő házaihoz érkezünk, ahonnan 35 perc alatt Farkasfa községbe ereszkedünk. Érintjük a fa haranglábat, s néhány méter után az autóbusz-forduló melletti kocsma-vegyesbolt combóban egy kis időre megpihenhetünk. (A menetrend szerinti autóbuszokkal Szentgotthárdra utazhatunk.)
Az Őrség és a Vendvidék határán terül el. A faluban egy szép fa haranglábat láthatunk. Határában található a szigorúan védett Fekete-tó. A községtől északi irányba - már messziről jól látható - működik az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik automata állomása.
A Fővégen hagyjuk el Farkasfát és miután elmegyünk a távvezeték alatt, az utolsó épületnél jobbra fordulunk. Felkapaszkodunk az aszfaltozott útig, amelyet keresztezve több kisebb kanyar után leereszkedünk a Kis-patak völgyébe. Felkapaszkodva a széles útig, érintjük Balázsfalva (Apátistvánfalva) szélső házait, majd DNy-i irányba haladunk a néhol igen sáros úton. Kb. 35 perc alatt érjük el az Orfalui-nyeregben álló keresztet.
Keresztezzük az aszfaltutat, elmegyünk a távvezeték alatt, majd szép fenyvesben kanyargó ösvény végén érjük el a Sűrű-erdőt, ahol egy asztalt és padot találunk. (Ide érkezik Orfaluból a P négyzet jelzés is.)
Élesen jobbra fordulva követjük a P sávjelzéseket, majd több kanyar után kiérünk a magyar-szlovén államhatárt követő széles útra. Itt csatlakozik hozzánk a Z sáv jelzés, amellyel egy darabig együtt halad jelzésünk.
Jobbra fordulunk, - 720 m után a Z sáv jelzés balra tér, majd érinti Szlovénia legmagasabb pontját - és addig gyalogolunk a néhol már eléggé benőtt „határúton”, amíg kb. 20 perc múlva jobbra térünk és az erdei úton haladva elérjük a Kétvölgy – Cepinci közötti, egykori határátkelőhöz vezető aszfaltozott utat. Itt ismét jobbra fordulunk, majd néhány méter után balra, a Katalin-hegy irányába. Négy-öt perc alatt felérünk a magaslatra, ahol felmehetünk a közelmúltban épített Bűricza-kilátóba. A néhány perces kitérő mindenképpen megéri a fáradtságot, hiszen felejthetetlen körkilátásban lesz részünk.
Visszatérve a jelzett útra, néhány perc alatt Kétvölgyre érkezünk, ahol az út jobb oldalán álló kereszttel szembe, balra fordulunk. (Mintegy 150 m-re kocsma és nyomóskút található.)
A tájképileg megkapó helyen fekvő település 1951-ben, Permise és Ritkaháza egyesítésével jött létre. A rábavidéki hét szlovén település egyike. 9:17 2021. 04. 05.
Leereszkedünk a völgybe, ahol egy pallókkal lerakott vizenyős részen átkelve, néhány méter után keresztezzük az aszfaltozott utat.
Kissé jobbra tartva a keskeny ösvényen felkapaszkodunk a házakig. Balra térünk, s néhány méter után a Ritkaházi-haranglábhoz érkezünk. Mellette fedett pihenőhelyet találunk. Tovább haladva a házak után egy kis kápolna áll, itt érjük el a Kétvölgy-Felsőszölnök közötti műutat. (A kis kápolnától indul jobbra a P + jelzés, amely a szemközti gerincen éri el ismét a P sávjelzést, majd Alsószölnök központjában ér véget.)
Balra tartva az aszfaltozott úton kb. 15 perc alatt elérjük Kétvölgy utolsó épületét, majd rövidesen balra fordulunk és elhagyva eddigi széles utunkat, leereszkedünk az erdőbe.
Fölöttébb szép szakaszhoz érkeztünk: jobbról a hegy oldalában mély horhosok, vízmosások húzódnak egészen az általunk követett ritkán járt útig. Felérve a gerincútra, azon megyünk egy darabig, majd több kanyar után leereszkedünk egy patakvölgybe. A völgyet balra, az un. Venci útján D-DNy-i irányba kövessük.
A völgyfőhöz érkezve, egy vízmosás mellett meredeken kapaszkodunk felfelé. A keresztútnál jobbra fordulunk és kb. 8 perc múlva elérjük a Felsőszölnökről induló széles talajutat. Ezen jobbra tartunk, majd közvetlenül a házak előtt balra, lefelé indulunk. Két kanyar után a széles kocsiúton jobb kéz felé megyünk tovább. Kb. 15 perc alatt a Kakas-dombra érünk. Átvágunk a legelőn, majd az erdőbe érve, meredeken leereszkedünk Felsőszölnök szélső házaihoz. Kiérve a műútra balra fordulunk, majd a hídon átkelve, Felsőszölnök központjába érkezünk.
A központban posta, ABC, kocsma található. A templommal szemben álló épület pincéjében helytörténeti kiállítás várja az érdeklődőket, megtekintését ne mulasszuk el. (A menetrend szerinti autóbuszokkal Szentgotthárdra utazhatunk.)
Magyarország legnyugatibb települése. A község feletti János-hegyen sétálva sok szép régi házat láthatunk és gyönyörködhetünk a vendvidéki panorámában. A falutól egy órás sétával érhető el a - mára már turista zarándokhellyé vált - Hármashatár, (Ausztria, Magyarország, Szlovénia) ahol egy emlékmű, esőház, asztalok és padok találhatók.
Visszatérve a P sávjelzéshez, a Kultúrház irányába indulunk tovább. Kb. 700 m gyaloglás után P sávjelzésünk jobbra fordul. Innen indul a P háromszög jelzés, amelyet a Hampó-völgyben követve, egy óra alatt érhetünk a magyar-szlovén-osztrák hármashatárra.
Kb. 15 perc alatt a János-hegy gerincére érünk, ahol jobbra fordulva, már a Z sáv jelzéssel együtt, a sóderes-murvás gerincúton folytatjuk utunkat. A gerincről hol jobbra, hol balra nyílik szemet gyönyörködtető kilátás a környező dombokra, valamint Ausztria és Szlovénia hegyeire. Útközben több jellegzetes út menti népi feszület szolgál jó fotótémául, valamint a János-hegy legmagasabb pontján épült kilátó, amelyet a közeli fák lassan túlnőnek.
Egy bal oldali, alig észrevehető épületrom után nagyon figyeljünk a jelzésekre! Az út balra kanyarodik (itt válik el tőlünk a Z sáv jelzés), mi jobbra felkapaszkodunk a házakhoz vezető úton, majd a helyiek által használt ösvényen ereszkedünk le a völgybe. (Jobbra mellettünk benőtt mélyút húzódik.)
Miután kiértünk a szentgotthárdi útra, azon balra megyünk kb. 500 m-t. A híd után rögtön jobbra fordulunk. A magánterületen áthaladva figyeljük az erdő szélén a jelzéseket. Az erdőbe érve a jobb oldali mélyúton kapaszkodunk felfelé. A szintútra érve, jobbra gyönyörű páfrányokat láthatunk. Több kanyar után kb. 20 perc múlva, egy hajtűkanyar után, elérjük a régi Kétvölgy - Alsószölnök közötti úton a kőkeresztet, és a P + jelzést.
A kereszt után 150 m-rel, jelzésünk balra fordul. (Itt ágazik el a P + jelzés, amely Kétvölgyön a kis kápolnánál csatlakozik ismét a P sávhoz.)
Leereszkedünk a Szakonyfalui-patak völgyébe, ahol a magas aljnövényzet miatt nagyon figyeljük a jelzéseket, majd a túlsó oldalon ismét 50 m szintkülönbséget legyőzve, balra a jelleghatár mentén indulunk tovább.
Kb. 40 perc múltán szép rétre érkezünk, ahol hatalmas fenyők árnyékában egy csinos kis vadászház áll. Mellette asztalok és padok találhatók. A hely arról nevezetes, hogy még a „vasfüggöny” idején, turisták számára e helyet jelölték meg Magyarország legnyugatibb pontjaként. Emlékét kis kerítéssel körbevett kopjafa őrzi.
A vadászházi pihenőt elhagyva, a Grajka-pataknál jobbra fordulunk - innen indul Szakonyfalu felé a P négyzet jelzés - majd, kb. 100 m után balra átkelünk a patakon.
Meredeken felkapaszkodunk a gerincre, ahol jobbra tartva az útcsomópontnál vadetetőhöz érünk. Itt a széles úton balra fordulunk. A völgy végén érjük el a Szentgotthárd - Apátistvánfalva közötti aszfaltutat és a Zsida-patakot.
Az utat keresztezve a patakvölgyet követjük. Többször átkelünk a patakon, s rövidesen felkapaszkodunk Zsidahegyre. A település végén balra fordulunk és ismét leereszkedünk a Zsida-patakhoz, ahol Zsida főutcájára érünk. Innen gyakorlatilag az aszfaltozott utat követve kb. 35 perc alatt Szentgotthárd városközpontjába érkezünk.
Műemlék római katolikus plébániatemploma 1748-64 között épült barokk stílusban. A kupolafreskót Dorfmeister István festette, mely a szentgotthárdi csatát ábrázolja. A volt cisztercita kolostor a templommal egyidős, vele szervesen egybeépült. Az egykori könyvtár ma házasságkötő terem, freskóit Gusner Mátyás festette.
A magtártemplom az 1183-ban alapított cisztercita templom alapjainak felhasználásával épült 1677-ben. A XVIII. század végén magtárrá alakították, 1985-88 között színházteremmé építették át. A Pável Ágoston Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum a város helytörténeti emlékeit és a környékbeli vend falvak népi kultúráját mutatja be.
Útvonal:
Felsőszölnök Hármashatár
Jelzés: piros háromszög, táv: 4 km, szint (fel/le): 112/15 m
Felsőszölnökön a Hampó-völgyben indul a P háromszög jelzés, onnan, ahol a P sáv a János-hegy irányába indul. A széles völgyben egy darabig aszfaltozott, majd sóderes úton gyalogolunk Ny-i irányba.
A völgy végénél, az államhatárt jelző tábla előtt balra térünk és a néha vizenyős részen átkelve már erdőben folytatjuk túránkat. Utunk folyamatosan emelkedik, majd rövid vízszintes szakasz után, meredek emelkedő leküzdésével érünk fel a 384 m magasságban lévő magyar-osztrák-szlovén Hármashatárra, ahol egy emlékművet, esőházat, asztalokat és padokat találunk.
Útvonal:
Nagyrákos Kerkáskápolna Gödörháza.
Jelzés: zöld sáv, táv: 16 km, szint (fel/le): 150/159 m
Nagyrákoson a szattai elágazástól indulunk túránkra.
Az 1800-ban épült református templom a község északnyugati végén áll. A falu központjában található a XIII. században épült katolikus műemlék templom. A Zala partján álló, szépen felújított tájházat hétköznapokon, előzetes bejelentkezés alapján megtekinthetjük. A falu szülötte volt Gorza Sándor /1918-96/ akinek élete során összegyűjtött - elsősorban néprajzi - anyagai, Szülőföldem Nagyrákos címmel 1997-ben láttak napvilágot.
Elhaladva a völgyhíd alatt, gyenge emelkedőn érjük el a Belsőszert, majd az aszfaltút hamarosan balra kanyarodik. Mi tovább egyenesen, a széles erdészeti úton haladunk tovább. Keresztezzük a Kápolna-erdőt, majd a művelt területtől ismét egy széles útra térünk (itt a vadvédelmi kerítés kapuját csukjuk be, illetve a villanypásztor akasztóit helyezzük vissza eredeti helyükre). Egyenesen haladunk tovább és fél óra alatt Kerkáskápolnára érkezünk.
A református imaházban találjuk a Sylvester János termet, ahol a XVI. században élt neves reformátorról láthatunk kiállítást. Az épület mellet egy harangláb is látható.
A főutcánál csatlakozik hozzánk a S sáv jelzésű Szent Márton túraút. Végigmegyünk a település főutcáján, közben érintjük a Sylvester János imaházat.
A község végén balra fordulunk, ahonnan Magyarföldig továbbra is aszfaltozott úton gyalogolunk.
Piciny település Vas és Zala megye határán. Nevét 1898 óta viseli.
A községet csak érintjük és 20 perc múlva már a Berki-hegyen pincék, présházak között vezet a jelzett út. Hamarosan széles erdészeti úton folytatjuk túránkat, s 15 perc múlva elválnak eddig fonódó jelzéseink. Z sáv jelzésünk D-i irányba ereszkedni kezd.
A Csépán-bükkhöz érve kanyargós úton keresztezünk egy lapos völgyet, amely terület csapadékos időjárás esetén eléggé vizenyős.
Az emelkedő után nem sokára D-i irányba fordulunk a folyamatosan balra tartó úton, - Vas és Zala megye határa - mígnem egy derékszögű kanyarral DNy-i irányba fél óra alatt Gödörházára ereszkedünk.
Zöld sáv jelzésünk az am. előtt, a RP-DDK útvonalánál ér véget.
Régi fazekas falu, mely Magyarszombatfához tartozik. Látnivalója egy 200 éves fa harangláb.
Az Őrvidék turistája túramozgalom kiírása, útvonalleírása és igazolófüzete egyben az alábbi ikonra kattintva tölthető le (517 kB):
Az Őrvidék turistája túramozgalom igazolófüzete az alábbi ikonra kattintva tölthető le: (76 kB):
Hegyek Vándorai Turista Egyesület, E-mail: hvte@t-online.hu, Telefon: +36 (20) 233-5093 és +36 (30) 522-7683, facebook: https://www.facebook.com/hvte.hu
TÁMOGATÓINK:
