A HEGYEK VÁNDORAI TURISTA EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
- 1. Általános rendelkezések
- 1.1. Az egyesület neve: Hegyek Vándorai Turista Egyesület
- 1.2. Az egyesület rövidített neve: HVTE
- 1.3. Az egyesület székhelye: 1182 Budapest, Kétújfalu u. 161/b.
- 1.4. Működési területe: országos.
- 1.5. Jelvénye: hegynek stilizált, talpára állított egyenlő oldalú háromszögben bakancs és edzőcipő talplenyomata; a bakancs talplenyomatában iránytű rajza; a talplenyomatok között, két tenyér védelmében ötlevelű ág.
- 1.6. Pecsétje: szabályos körben az egyesület jelvénye, az egyesület neve és alapításának éve.
- 1.7. Zászlaja: Egyik oldalán nemzeti színű, másik oldalán fehér színű. A fehér színű oldalán szabályos körben az egyesület jelvénye, neve és alapításának éve.
- 1.8. Alapításának éve: 1994.
- 1.9. Az egyesület az 1873 óta alakult magyar turista (természetjáró) szervezetek hagyományainak folytatója és ápolója.
- 1.10. Az egyesület önkéntes alapon szerveződő civil szervezet; magát a demokratikus civil társadalom alkotórészének tekinti; politikai pártoktól és szervezetektől, valamint áramlatoktól független, azoknak támogatást nem nyújt; országgyűlési képviselőjelöltet, megyei és fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat; politikailag és ideológiailag semleges. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.
- 1.11. Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból nemcsak a tagok, hanem bárki más is részesülhet.
- 1.12. Az egyesület működését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény (Ptk) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. (Ectv.), valamint a jelen alapszabály alapján fejti ki.
- 1.13. Az egyesület jogi személy.
- 2. Az egyesület közhasznú tevékenységi köre
- Az egyesület tevékenységi körét céljainak, feladatainak megvalósítása érdekében végzett - egészségmegőrző, nevelő és oktató, képességfejlesztő, ismeretterjesztő, műemlékvédelmi, természetvédelmi, állatvédelmi, környezetvédelmi, sport, határon túli magyarsággal kapcsolatos - közhasznú tevékenysége jelenti.
- 3. Az egyesület céljai és feladatai
- 3.1. Az egyesület célja a természetben való sportjellegű, aktív túrázás, annak szabadidős formái iránt megnyilvánuló igények kielégítése; a természetjárás útján elősegíteni az egészséges életmód kialakítását és elterjesztését, valamint a természet aktív védelmét; hazánk és Európa történetének, kultúrájának és tájegységeinek megismertetése.
Az egyesület védnökséget vállal az Őrség és Vendvidék felett, annak turisztikai feltárása és fejlesztése érdekében.
- 3.2. Az egyesület feladatai:
- 3.2.1. A civil tv.-ben megjelölt közhasznú tevékenységet azáltal lássa el, hogy felkeltse a természetjárás iránti igényt, növelje a természetjárásba bekapcsolódók számát, ösztönözzön a természetjárás gyakorlására.
- 3.2.2. A közhasznú tevékenységről szóló törvény szerinti közhasznú tevékenységet (sport) vállalva elősegítse a szabadidő kellemes, hasznos eltöltését, sportjellegű testedzésre és a művelődésre egyaránt alkalmat adó programokkal és ezzel hozzájáruljon a sportról szóló (2004. évi I. törvény a sportról 49.§ c. pont) törvényben állami feladatként meghatározott tevékenység eredményes és hatékony ellátásához.
- 3.2.3. Túrák és táborozások szervezésével gazdagítsa a természet, a haza és más országok, népek megismerésének lehetőségeit, és ezáltal hozzájáruljon a hazaszeretet és a népek közötti barátság elmélyítéséhez (2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bek. 4., 7. és 15. pont).
- 3.2.4. A közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú tevékenységet (környezetvédelem, nevelés és oktatás, ismeretterjesztés) vállalva ellássa a túravezetők képzését és a természetjárók szakképzését, ezáltal tevékenyen járuljon hozzá a helyi önkormányzat feladataként előírtak megvalósításához. (2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) 11. és 15. pont)
- 3.2.5. Gondozza a jelzett turistaút-hálózatot és működjön közre annak fejlesztésében. (2004. évi I. törvény a sportról 49.§ c. pont)
- 3.2.6. Közreműködjön a természetjáró (turista) szakirodalom, térkép és szaksajtó létrehozásában és terjesztésében.
- 3.2.7. A közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú tevékenységet (természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem) vállalva támogassa a környezet- és a természetvédelem érdekeit szolgáló törekvéseket. Gyakorlati tevékenységgel járuljon hozzá az élő és élettelen természetvédelmi értékek védelméhez, valamint környezetvédelmi feladatok ellátásához és ezáltal a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 10.§ (1) pont, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 65.§ (1) pont szerint állami, illetve helyi önkormányzati feladatként előírtak ellátásában együttműködik a felelős államigazgatási szervekkel.
- 3.2.8. A közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti közhasznú tevékenységet (határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet) vállalva, aktív együttműködést folytat az európai rokonszervezetekkel. (2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) 16. pont)
- 3.3. Az egyesület a természetjáró tevékenységét - elősegítve a minősítések megszerzését - hagyományosan gyalogos, kerékpáros, vízitúrázó, hegymászó (magashegyi), sítúrázó és barlangász szakágakban fejti ki.
- 3.4. Az egyesület - közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, de azt nem veszélyeztetve - létesítményeket, vállalkozásokat, hozhat létre és tarthat fenn, továbbá ilyen célból részt vehet más társadalmi szervezetek, illetőleg gazdasági társaságok létrehozásában, működésében.
Gazdálkodása nem nyereségelvű, az elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott céljai és feladatai megvalósítására, szolgáltatásainak bővítésére fordítja.
Az egyesület feladatai megvalósítása során nyújtott szolgáltatásait bárki igénybe veheti és azokról az egyesület honlapjáról - www.hvte.hu - és az eseménynaptárából bárki értesülhet.
Az egyesület a tagjainak kedvezményeket adhat.
- 4. Az egyesület tagsága
- 4.1. Az egyesület rendes tagja lehet minden, a közügyek gyakorlásától el nem tiltott természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, vagy civil társaság, állampolgárságra, nemzetiségre, vallásra, felekezetre való tekintet nélkül, aki/amely elfogadja az egyesület alapszabályát, felvételi kérelmét írásban bejelenti, a tagdíjat befizeti.
- 4.2. Az egyesülethez csatlakozni lehet:
- 4.2.1. Természetes személyként közvetlenül (egyénileg).
- 4.2.2. Tagszervezet (csoport, osztály) útján.
- 4.2.2.1. Csoport: az egyesület 5-49 tagját tömörítő tagszervezet.
- 4.2.2.2. Osztály: az egyesület legalább 50 tagját tömörítő tagszervezet.
- 4.3. Pártoló tagként:
- 4.3.1. Minden természetes nagykorú személy, aki vállalja az egyesület erkölcsi és anyagi támogatását.
- 4.3.2. Minden olyan jogi személy, amely belépéskor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal az egyesület anyagi és erkölcsi támogatására.
- 4.4. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a személy, aki kiemelkedő tevékenységével támogatja az egyesület munkáját.
- 4.4.1. Tiszteletbeli tagságról az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés dönt.
- 4.5. A tagsági jogviszony a tagsági díj befizetésével és a tagsági igazolvány átvételének napjával kezdődik.
- 4.6. A folyó évi tagsági díjat minden esetben előre esedékesen, egy összegben kell befizetni.
- 4.7. A tagsági jogviszony folyamatos megújítása legkésőbb minden év február 28-ig történhet.
- 4.8. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek.
- 4.9. A rendes tag jogai és kötelezettségei:
- 4.9.1. Részt vehet az egyesület tevékenységében, rendezvényein.
- 4.9.2. Véleményt nyilváníthat.
- 4.9.3. Az egyesület kedvezményeit és szolgáltatásait igénybe veheti.
- 4.9.4. A közgyűlésen szavazati joggal bír, továbbá az elnökségbe, illetve tisztségviselővé, valamint a Felügyelő Bizottságba választhat és választható.
- 4.9.5. A természetes személyiségű pártoló tag:
- 4.9.5.1. Részt vehet az egyesület közgyűlésén tanácskozási, felszólalási, észrevételezési és javaslattételi joggal.
- 4.9.5.2. Igénybe veheti az egyesület kedvezményeit és szolgáltatásait.
- 4.9.6. A jogi személyiségű pártoló tag:
- 4.9.6.1. Hivatalos képviselője útján részt vehet az egyesület közgyűlésén tanácskozási, felszólalási, észrevételezési és javaslattételi joggal.
- 4.9.6.2. Az egyesülettel kötött megállapodás alapján igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.
- 4.9.7. A tiszteletbeli tag részt vehet az egyesület közgyűlésén tanácskozási, felszólalási, észrevételezési és javaslattételi joggal.
- 4.9.7.1. Igénybe veheti az egyesület kedvezményeit és szolgáltatásait.
- 4.9.7.2. Kötelessége erkölcsileg támogatni az egyesületet és elősegíteni tevékenységét.
- 4.10. A tagok kötelessége az egyesület alapszabályából fakadó, rájuk vonatkozó szabályokat betartani.
- 4.11. Az egyesületbe való belépés és az abból való kilépés önkéntes. A belépési, illetve kilépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell eljuttatni.
- 4.11.1. Tagszervezet esetén a nyilatkozatot csoportosan kell megtenni.
- 4.12. A tagsági jogviszony megszűnik a tag halálával, a tag, illetve tagszervezet kilépésével, az éves tagdíjfizetés elmulasztásával, valamint kizárással.
- 4.12.1. Az egyesületből kizárható az a tag, illetve tagszervezet, aki/amely előzetes figyelmeztetés ellenére is megsérti az alapszabályban foglaltakat, az egyesület céljaival össze nem férő tevékenységet folytat, az egyesület működését veszélyezteti.
- 4.12.2. A kizárásról az Elnökség javaslatára a Közgyűlés dönt.
- 4.12.3. A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról. Lehetőséget kell részére biztosítani a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről a tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
- 5. Az egyesület szervezete
- 5.0. Az egyesület testületeit és tisztségviselőit az egyéni tagok és a tagszervezeti tagok választják meg, a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályok szerint, a Ptk. 3:22. § alapján:
- 5.0.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- 5.0.2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
- 5.0.3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
- 5.0.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- 5.0.5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató egyesület vezető tisztségviselője nem lehet.
- 5.0.6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Testületi tag, tisztségviselő csak nagykorú, szervezett természetjáró lehet.
- 5.1. A Közgyűlés az egyéni tagok és a tagszervezeti tagok összessége, az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely évente ülésezik, és minden ötödik évben egyben tisztújító közgyűlés.
- 5.2. A Közgyűlés nyilvános, megfigyelőként bárki részt vehet rajta.
- 5.3. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az egyéni tagok és a tagszervezeti tagok egyharmada, vagy az Elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli.
Továbbá az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- 5.3.1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- 5.3.2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- 5.3.3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az 5.3.1.-5.3.3. pontban felsorolt okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A rendkívüli közgyűlés tagjai az utolsó soros közgyűlés tagjai. Az összehívás rendjét, helyét, időpontját és napirendjét az elnökség, illetve az alapszabály 8. pontja értelmében, egyes esetekben a Felügyelő Bizottság határozza meg.
Egyebekben a rendkívüli közgyűlésre a soros közgyűlés előírásai vonatkoznak.
- 5.4. A Közgyűlés összehívásáról az Elnökség gondoskodik.
A soros közgyűlés időpontját legalább 3 hónappal az esedékesség előtt közzé kell tenni az egyesület honlapján - www.hvte.hu - vagy annak hiányában, körlevélben vagy országos terjesztésű napilapban. A közgyűlés előtt minimum 15 nappal az egyéni tagok és a tagszervezeti tagok részére – igazolható módon - postázni kell a meghívót és a közgyűlés anyagait. A meghívó elektronikus úton is elküldhető.
A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
c) a közgyűlés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A közgyűlés az ülését általában az egyesület székhelyén tartja, azonban a közgyűlés helyszíne eltérhet az egyesület székhelyétől.
A közgyűlést az elnök hívja össze. A közgyűlés írásos anyagát az elnök terjeszti a közgyűlés elé, a levezető elnöki teendőket az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök valamelyike látja el. Tisztújító közgyűlés esetén levezető elnököt kell választani.
- 5.5. Az egyéni tagok és a tagszervezeti tagok egy-egy szavazattal bírnak.
- 5.5.1.Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
- 5.5.2. A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
- 5.5.3. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- 5.5.3.1 akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
- 5.5.3.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- 5.5.3.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- 5.5.3.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja;
- 5.5.3.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
- 5.5.3.6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
- 5.6. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele megjelent.
- 5.7. Határozatképtelen közgyűlést legalább három, legfeljebb tizenöt napon belülre kell összehívni azonos napirendi pontokkal. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek létszámára való tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagokat a távolmaradás következményeire a közgyűlés összehívója előzetesen figyelmeztette.
- 5.7.1. Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
- 5.7.2. A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
- 5.7.3. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
- 5.8. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- 5.8.1. Az alapszabály megállapítása és módosítása.
- 5.8.2. Az Elnökség, és a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása. Képviseleti joggal rendelkező tisztségviselő csak nagykorú személy lehet.
- 5.8.3. Az Elnökség előző évi szakmai és a gazdálkodásról szóló, valamint a Felügyelő Bizottság beszámolójának elfogadása.
- 5.8.4. A közhasznúsági jelentés elfogadása.
- 5.8.5. A tagdíj összegének megállapítása.
- 5.8.6. Az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása.
- 5.8.7. Az éves költségvetés megállapítása.
- 5.9. A közgyűlés általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatait. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.
- 5.10. A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha bármely egyéni tag, vagy tagszervezeti tag kezdeményezése alapján erről nyílt szavazással döntenek.
- 5.11. A jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az alapszabály módosításához, míg az egyesület céljának módosításához és a megszűnéséről vagy más szervezettel való egyesüléséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- 5.12. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a résztvevők soraiból e célra megválasztott személy aláírásával hitelesít.
- 5.12.1. A jegyzőkönyv tartalmazza a helyszínt és a dátumot, a jelenlévők névsorát, a vitatott pontok főbb tartalmát, az elfogadott határozatok szövegét és sorszámát, az elutasított határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét. A jegyzőkönyvet határozatlan ideig meg kell őrizni oly módon, hogy abba bárki igény szerint betekinthessen.
- 6. Az Elnökség
- 6.1. Az Elnökség az egyesület öttagú állandó ügyvivő testülete, megbízatása öt évre szól. Az elnökségi tagság megszűnik az arról való lemondással, az elnökségi tevékenységtől egy éven át történő folyamatos távolmaradással, valamint a Közgyűlés határozatával.
- 6.1.1. Tagjai: elnök, két alelnök, két elnökségi tag.
- 6.2. Az Elnökség tagjai kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is (a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott) vezető tisztségviselőnek minősülnek. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, nem lehet az elnökség tagja a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.
- 6.3. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer ülést tart. Az ülésen, az Elnökség tagjain kívül tanácskozási joggal a Felügyelő Bizottság elnöke, valamint a napirendekhez kapcsolódóan más meghívottak is részt vehetnek. A napirendi pontokat is tartalmazó meghívót az elnökségi ülés előtt legalább 15 nappal postázni kell, illetve elektronikusan kell elküldeni.
- 6.3.1. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogban nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. Az Elnökség nyílt (bármely tagja kezdeményezése alapján név szerinti) szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A határozat meghozatalkor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
- 6.3.2. Az Elnökség a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdések kivételével az egyesületet érintő bármely kérdésben döntésre jogosult.
- 6.3.3. Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, melyet a Közgyűlés hagyhat jóvá. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
- 6.3.3.1. A számviteli beszámolót
- 6.3.3.2. A költségvetési támogatás felhasználását
- 6.3.3.3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
- 6.3.3.4. Cél szerinti juttatások kimutatását
- 6.3.3.5. A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét
- 6.3.3.6. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét
- 6.3.3.7. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
- 6.3.3.8. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot kérhet.
- 6.4. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülés dátumát, a jelenlévők névsorát, a vitatott pontok főbb tartalmát, kívánságra valamely résztvevő szó szerinti hozzászólását, vagy ellenvéleményét, az elfogadott határozatok szövegét és sorszámát, az elutasított határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét, kérésre a szavazás név szerint megjelölését. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a nem határozat jellegű megállapodásokat is. Az elnökségi határozatot a határozat által érintettekkel haladéktalanul, írásban kell közölni.
- 6.4.1. Az elnökségi ülések jegyzőkönyvét az Elnök és egy Alelnök hitelesíti.
- 6.4.2. Döntései, határozatai és ülései nyilvánosak.
- 7. Tisztségviselők
- 7.1. Az Elnök
- 7.1.1. Az Elnökség tagja, elnököl az egyesület közgyűlésein és elnökségi ülésein.
- 7.1.2. Az egyesületet teljes körűen képviseli, a bankszámla felett egyedül rendelkezik.
- 7.1.3. Ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat, intézi az egyesület folyamatos ügyeit.
- 7.1.4. Meghatározott esetekben rendkívüli elnökségi ülést köteles összehívni (ha az elnökségi tagok 1/3-a vagy a Felügyelő Bizottság írásban kéri/kezdeményezi).
- 7.1.5. Az Elnök tevékenységét önkéntes közhasznú tevékenység keretében látja el.
- 7.2. Az Alelnökök
- 7.2.1. Az Elnökség tagjai. Akadályoztatása esetén helyettesítik az Elnököt, továbbá ellátják a Közgyűlés által rájuk bízott, valamint az Elnök által rájuk ruházott feladatokat.
- 7.2.2. Az Alelnökök tevékenységüket önkéntes közhasznú tevékenység keretében látják el.
- 7.3. Az elnökségi tagok segítik az Elnökség munkáját.
- 7.3.1. Tevékenységüket önkéntes közhasznú tevékenység keretében látják el.
- 8. A Felügyelő Bizottság
- 8.1. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását, tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős, annak köteles beszámolni. A Felügyelő Bizottság tagjai a közgyűlésen és az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vehetnek részt
- 8.2. Elnökét és két tagját - 5 évre - a Közgyűlés választja meg. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A Felügyelő Bizottság tagjai, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is (a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott) vezető tisztségviselőnek minősülnek. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig - vezető tisztséget, mely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, illetve elnöke a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.
- 8.2.1. A Felügyelő Bizottság tagjává nem választható az, aki:
- 8.2.1.1. Az egyesület elnöke, vagy az egyesület elnökségi tagja.
- 8.2.1.2. Az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.
- 8.2.1.3. Az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást - illetve a 8.2.1.1. – 8.2.1.3. pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
- 8.2.1.4. Aki, vagy akinek a hozzátartozója a szövetség vezető tisztségviselője.
- 8.2.1.5. Büntető ítélet hatálya alatt áll.
- 8.3. A Felügyelő Bizottság testületként jár el, határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ügyrendjét maga állapítja meg, ennek keretében meghatározza az ellenőrzés ütemtervét is. Működésére egyebekben az elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
- 8.4. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja.
- 8.5. A Felügyelő Bizottság munkája során a tisztségviselőktől jelentést, az egyesület tagjaitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Észrevételeiről, tapasztalatairól, javaslatairól rendszeresen tájékoztatja az Elnökséget. A bizottság a hatályos jogszabályok alapján köteles felülvizsgálni az egyesület mérlegét és azt hitelesítő záradékkal ellátni. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az egyesület tevékenysége jogszabályba, alapszabályba, illetve a közgyűlés határozatába ütközik, vagy az egyesület érdekeit súlyosan sértő olyan esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, következményeinek elhárítása, vagy enyhítése az Elnökség, illetve a Közgyűlés döntését teszi szükségessé, illetve, ha a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel, köteles az alapszabály szerinti intézkedésre jogosult szerv (Elnökség, Közgyűlés) összehívását írásban kezdeményezni és azt tájékoztatni. Amennyiben az összehívásra jogosult személy, vagy testület az indítvány megtételétől számított 30 napon belül nem gondoskodik az ülés összehívásáról, akkor (a javasolt napirendi pontok feltüntetésével) az összehívásra a Felügyelő Bizottság jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
- 9. Az egyesület gazdálkodása
- 9.1. Az egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel az Elnökség által előterjesztett és a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint, a társadalmi szervezetekre irányadó pénzügyi szabályok betartásával gazdálkodik. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre kell fordítani. Az egyesület befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
- 9.2. Az egyesület bevételei:
- 9.2.1. A tagok által befizetet tagdíjak
- 9.2.2. Pártoló tagok anyagi támogatása
- 9.2.3. Jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai
- 9.2.4. Az alaptevékenységet szolgáló gazdálkodási tevékenység
- 9.2.5. Vállalkozási tevékenység
- 9.2.6. Reklámtevékenység, védjegyhasználat, szponzorálás
- 9.2.7. Pályázatokon elnyert összegek
- 9.2.8. Rendezvényi és egyéb bevételek.
- 9.3. Az egyesület kiadásai:
- 9.3.1. Cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
- 9.3.2. Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
- 9.3.3. Túrák és táborozások költségei
- 9.3.4. Képzési, továbbképzési és tanfolyami kiadások
- 9.3.5. Felszerelések, anyagok, eszközök beszerzési költségei
- 9.3.6. Egyéb kiadások.
- 9.4. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
- 9.5. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
- 9.6. Az egyesület támogatóját és a (közhasznú szervezetekről szóló törvényben ilyenként meghatározott) felelős személyt, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
- 10. Az egyesület működésének nyilvánossága
- 10.1. Az elnökségi tagok, kötelesek megfelelően gondoskodni arról, hogy az egyesület által nyújtott szolgáltatásokról bárki időben értesülhessen.
- 10.2. A testületi szervek döntéseit az egyesület Elnöksége nyilvántartja a határozatok tárában, amelyben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét.
- 10.3. Az elnök gondoskodik a testületi szervek döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
- 10.4. A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.
- 10.5. Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban.
- 10.6. Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről az egyesület honlapján – www.hvte.hu - és időszaki kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.
- 10.7. Az egyesület alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi, vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozhatja.
- 11. Egyéb rendelkezések
- 11.1. Mindazon személyek, akik az egyesület alapításának évében - 1994. - léptek az egyesület tagjainak sorába, alapító tagként szerepelnek a nyilvántartásban.
- 11.2. Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyonával - a hitelezők kielégítése után - az egyesület közgyűlése rendelkezik.
- 11.3. Az egyesület megszűnik, ha feloszlását, illetőleg más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja. Megszűnik, ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
- 11.4. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
Ezen Alapszabály az 1994. évi többször módosított Alapszabály egységes szerkezetben.
Elfogadta a Hegyek Vándorai Turista Egyesület 2017.05.19.-i közgyűlése.
Pálmai Vencel
elnök